Gömbölyű a gégében

A nyak A fej-nyaki szervek elváltozásai, betegségei megjelenhetnek önálló entitásként például a labyrinthus csontos tokjának betegsége, az otosclerosissokszor azonban más szervek betegségei hozzák létre például gastrooesophagealis reflux következtében kialakuló posterior laryngitisha férgek álmodoznak a fej-nyaki szervek primer betegségei okoznak következményes elváltozásokat például az idült gennyes arcüreggyulladás a hát- racsorgó váladék révén bronchitist.

A fej-nyaki szervek részéről jelentkező tünetek életet veszélyeztető betegségek első figyelmeztető jelei lehetnek, például agranulocytosisban a nagyon heves nyelési fájdalom, melyet a garatban kialakuló fekélyek idéznek elő. Az anamnézis tisztázása után megfigyeljük a fej, az arc, a nyak formáját, szimmetriáját; a fejtartást torti- collis, kényszertartásaz esetleges nyaki duzzanatokat, fölöttük a bőr színét; a nyaki vénák rajzolatát, telt- ségét.

gömbölyű a gégében Trichomonas lehet fertőzni a fürdőben

A bőr, a szem és a pajzsmirigy elváltozásait a könyv más fejezeteiben tárgyaljuk. A megtekintést követően a száj, orr és fül szerveit egyenként vizsgáljuk. A nyak vizsgálatát a fejezet végén találjuk. A fej vizsgálata Egyszerű eszközös vizsgálatok A rutin vizsgálathoz szükséges legfontosabb eszközeink a nyelvlapoc, az orrgarati és a gégetükör, az orrspekulum és a fültölcsér.

A fényt vagy homlokreflektor segítségével vetítjük külső fényforrásból a vizsgálandó területre, vagy elektromos homloklámpát használunk.

Kerek féreg a torokban

A homloktükör és a homloklámpa jó megvilágítást biztosít és a két kéz szabadon marad. A beteg és a vizsgáló egymással szemben, kb. A beteg lazán, leeresztett vállal, felsőtestét kissé előrehajtva, összezárt térddel. A vizsgáló vele szemben, kissé szétterpesztett térddel.

A vizsgáló egyenes tartással ül páciense előtt, s egyik kezének fejtetőre helyezett ujjhegyeivel mozgatja a beteg fejét a kívánt irányba, illetve rögzíti a megfelelő helyzetben, míg másik kezével a vizsgálathoz szükséges eszközt tartja.

Az alapműszereken kívül a teljes vizsgálathoz szükséges még Politzer-ballon, pneumatikus fültölcsér, hangvillasorozat, Bunsen-égő vagy elektromos tükörmelegítő, a szájüregbe vagy garatba nyúláshoz gumikesztyű. A beteg és az orvos elhelyezkedése a vizsgálathoz A szájüreg és a szájgarat Panaszok és gömbölyű a gégében Fájdalom Lehet állandó, szúró, égő, csak nyeléskor jelentkező vagy nyelésre fokozódó.

Sugározhat a fülbe, olykor a beteg csak erre panaszkodik. A fájdalom leginkább gyulladás jele tonsillitis, stomatitis, pharyngitisa daganatok korai stádiumban többnyire nem járnak fájdalommal. Különösen kifejezett fájdalommal jár, ha nyálkő zárja el a mirigy kivezető nyílását nyálkő-kólika. Duzzanat Lehet egy- vagy kétoldali, leggyakrabban akut vagy krónikus gyulladás, jó- vagy rosszindulatú daganat okozza, de nyálmirigy kivezető nyílását elzáró kő is lehet a háttérben.

Miről árulkodik a váladék színe?

Szájszárazság xerostomia A kínzó tünet általában következményes eltérés: a folyadékfelvétel hiánya, láz, exsiccosis, hyperglykae- mia, vízhajtó szedése, gyógyszermellékhatás. A nyálmirigyek krónikus betegségei sialadenitis, sialadeno- sis a nyálelválasztás gömbölyű a gégében, megszűnésével járhatnak api san a férgek véleményeiből, asialia. Nyelvégés glossopyrosis Sokszor semmilyen elváltozást nem észlelünk a nyelven, máskor kifejezett, sőt egyes betegségekre specifikus képet látunk.

Gyakran a nyelv gyulladása az ok, máskor daganat van a háttérben. Kiválthatja diabetes, vashiány, köszvény, nikotinsavhiány, riboflavinhiány, anaemia perniciosa vagy más, neuritist okozó betegségek.

Nyelési nehézség dysphagia Dysphagiát okozhatnak a szájüreg és a szájgarat gyulladásai, ezek szövődményei és a jó- és rosszindulatú daganatok, részben fájdalom, részben mechanikus akadály miatt.

Véres vagy gennyes nyál és köpet A szájban felgyülemlő, onnan ürülő vér vagy genny eredhet a szájüreg és a szájgarat folyamataiból gingi- vitis, a nyálmirigyek akut bakteriális gyulladása, peri- tonsillaris tályog, kifekélyesedő daganatokde lecsoroghat az orrgarat, az orr fő- és melléküregei felől gennyes melléküreg-gyulladások, orrvérzés, daganatok is. Néha a beteg nem veszi észre, hogy a váladék a mélyebb légutakból vagy a tápcsatorna további részeiből oesophagusvarixok, bronchiectasia, széteső daganatok kerül a garatba és a szájüregbe.

Foetor ex ore A közönséges nevén szájszag a beteget és környezetét rendkívül megterhelő tünet. Általában maga a beteg nem érzi. Foetort okozhatnak a szájüreg és a garat betegségei gingivitis, stomatitis, fogbetegségek, mandulagyulladás, széteső daganatokde az orrfő- üreg, az orrmelléküregek sinusitisek, daganatok vagy a mélyebb légutak betegségei bronchiectasia, tüdőtályog is.

Éhezők, valamint ketoacidosisos cukorbetegek lehelete acetonszagú, uraemiás betegé vi- zeletszagú. Van viszont olyan beteg is, aki tévesen gondolja, hogy kellemetlen szagú a szája, és ettől szenved. Ízérzészavarok Megkülönböztetünk perifériás az ízérző receptorok és a perifériás idegvégződések károsodása és gömbölyű a gégében eredetű centrális ízérző pályák és centrumok károsodása ízérzés-zavarokat.

A perifériás károsodások leggyakoribb oka az ízlelőbimbók károsodása dohányzás, alkoholilletve a száj- és garatnyálkahártya különböző okú atrophiája időskori, besugárzás után. Perifériás ízérzészavarral járhat az arcidegbénu- lás, és kialakulhat a chorda tympani sérülése következtében, fülműtétek után is. Szájzár A temporomandibularis ízület elváltozásai, valamint a környezetében zajló gyulladások fogak gyulladásos betegségei, peritonsillaris tályogtraumák járomcsonttörés, a mandibula törése és daganatok ton- sillacarcinoma különböző mértékben korlátozhatják a száj nyitását.

A rágóizomzat görcsét trismusnak nevezzük. Arcidegbénulás A parotis két lebenye között futó arcideget érinthetik a nyálmirigy folyamatai.

Ezek közül szinte kizárólag a rosszindulatú daganatok okoznak arcidegbénulást. Fizikális vizsgálat Megtekintés Száj, szájüreg. Megfigyeljük az ajak színét, a felszíni elváltozásokat. Kivetetjük a műfogsort, felkérjük a beteget, hogy kissé nyissa ki a száját, majd a spatulával az ajkakat, illetve az arc lágyrészeit elemelve a fogaktól feltárjuk és áttekintjük a vestibulum orist.

Megtekintjük a fogakat és az alveolaris nyúlványokat, regisztráljuk a fogak ápoltságát, hiányokat, pótlásokat, carieses elváltozásokat, duzzanatokat, sipolyokat, gingivatasakokat, nyálkahártya-elváltozásokat: leuko- plakiát, erythroplakiát, exulceratiót. Megvizsgáljuk a parotisok kivezető nyílásait, a lapoccal néhányszor rányomva megfigyeljük, hogy tiszta nyál, zavaros, esetleg gennyes váladék ürül-e rajta. A szájat nagyra nyittatva figyeljük, hogy akadálytalan-e a szájnyitás, nincs-e valamilyen ok miatt szájzár.

A nyelvhegyet a szájpadhoz emeltetve átvizsgáljuk a nyelv alatti területet, beleértve a caruncula sublingua- list, ami a gl. Megfigyeljük a gömbölyű a gégében alakját, nagyságát, színét, nedvességét, a papillákat és az esetleges felszíni elváltozásokat: lepedéket, exulceratiókat, sérüléseket. Tárjuk fel teljesen dorsal felé az alsó állkapocs és a nyelvgyök közötti nyálkahártyatasakot, amely rosszindulatú daganatok gyakori kiindulási helye.

gömbölyű a gégében Trichinella felnőttek tünetei

Nyújtassuk ki a beteg nyelvét és mozgattassuk mindkét oldalra, illetve fel-le. Ilyenkor jól láthatóvá válik a hátsó garatfal is.

gömbölyű a gégében széles szalag és drog

Megfigyeljük a nyálkahártya színét, vérteltségét, nedvességét, a nyálkahártyában elhelyezkedő nyirok- plakkok duzzanatát, hyperaemiáját, a hátsó garatfalon hátracsorgó nyákos vagy gennyes váladékot.

A mandulák vizsgálatához célszerű a fejet kissé oldalra fordítani, hogy a mandulák felszínét, mely férgek az emberekben a belekben felé néz, jobban látótérbe hozzuk.

Még jobban lehet a mandulát vizsgálni, ha egy második spatulával luxáljuk ágyából, a garatívek közül. A vizsgálathoz homlokreflektort vagy homloklámpát használjunk, hogy mindkét kezünk szabad maradjon a műszeres manipulációhoz. A bal kézben tartott spatulával lenyomjuk a nyelvet, azután a másik, a jobb kézben tartott spatulát az elülső garatívre helyezzük. A tonsilla palatina normálisan kb.

Esetenként az elülső garatív mögül erősen mediál felé emelkedhet, vizsgálatkor jól látható, és csak felületes összeköttetésben van az oldalsó garatfal nyálkahártyájával; az egész szerv a garat űrterében helyezkedik el gyermekeknél ez a gyakori.

gömbölyű a gégében a férgek okai és kezelése

Máskor viszont a mandula szinte teljes egészében megbújik a garatív mögött, felületes bepillantáskor alig látható. A tonsilla nagyságát ezért csak akkor tudjuk helyesen megítélni, ha egy második spatulával a leírt módon luxáljuk ágyából. A gyerekek garatja — életkortól függően — viszonylag kicsiny. Az oldalsó garatfalon felületesen ülő normális méretű tonsilla ebben a még kicsiny garatban viszonylag nagynak tűnhet. A mandulák normális nyálkahártyaszínűek pirosaka normális variációs skála széles, ezért csak a feltűnő eltérés például égővörös értékelhető kórosnak.

Az elülső garatívnek gyakran van a normális nyálkahártyaszíntől elütő lividvörös színe. A normális mandula felszíne sima. Rajta a crypták a mandula állományába benyomuló laphám- tömlők félhold alakú nyílásai láthatók.

gömbölyű a gégében férgek áttekintése

Az életkor előrehaladtával a nyirokszövetek atrophiássá válnak, a crypták nyílásai kiszélesednek, tölcsérszerűvé alakulnak.

Kórosnak csak a szabálytalan, heges behúzódá- sok minősíthetők. A mandula normálisan puha. Kifejezetten durva tapintat lezajlott gyulladásos folyamatok utáni hegesedésre utalhat, de lehet daganatos infiltrá- ció is.

Ezalatt azt értjük, hogy az elülső garatívre gyakorolt nyomással a tonsilla könnyen vagy nehezebben buktatható-e ki az ágyából. Az elülső garatívre gyakorolt nyomás hatására kóros esetben a crypták nyílásain át folyékony genny ürül idült gyulladás. A detritus sárgás, szalonnásan fénylő massza, mely a spatulával való nyomásra csapok alakjában ürül a cryptákból levált epithelből, leukocytákból, ételmaradékból áll, nincs patológiás jelentősége.

Gyakran látjuk idősebb embereken, atrophiás tonsillák esetén. A nagy nyálmirigyek legtöbb megbetegedése kívülről is látható duzzanatot okoz. Meg kell állapítanunk, hogy a duzzanat kiterjed-e az egész mirigyre gyulladásvagy csak egy részét érinti daganatrá- terjed-e a környezetre is, csak egy mirigyre lokalizált banális gyulladás, daganat vagy mindkét oldali például mumpsesetleg több mirigyet érint rendszerbetegségek.

A gömbölyű a gégében a mirigy felett lehet hyperaemiás gyulladásesetleg exulcerált áttörő daganat. A paro- tis folyamatainál különös figyelmet kell fordítanunk az arcideg érintettségére. Amennyiben a fültőmirigy daganata arcidegbénulást okoz, szinte biztosak lehetünk abban, hogy malignus elváltozásról van szó. A kivezető nyílás és környékének duzzanatát, vérbőségét többnyire akut gyulladás okozza, a szekrétum ilyenkor gennyes.

Zavaros szekrétum gyulladásos jelek hiányában sialolithiasisra nyálkő utal. A tejszerű váladék krónikus recidiváló parotitis karakterisztikus jele. Tapintás A szájüreg és a garat képleteinek áttapintását gumikesztyűben végezzük, melyet vízzel benedvesítünk. Először kíméletesen az elváltozás felszínét tapintjuk meg, figyelünk a nyomásérzékenységre, majd igyekszünk konzisztenciáját, kiterjedésének határait megállapítani. A szájfenék és a submandibularis mirigyek szájüregi tapintása közben a másik kezünkkel kívülről alátámasztjuk a mirigyet, illetve a gömbölyű a gégében szöveteit.

Sialolithiasis gyanúja esetén célzottan vizsgálhatjuk a submandibularis mirigy és a parotis kivezetőcsövét.

Megfigyeljük a tapintáskor ürülő nyál mennyiségét, milyenségét. Eszközös és egyéb vizsgálatok A nyálmirigyek szondázása Elzáródás gyanúja esetén a kivezető járatba finom, lágy ezüstszonda bevezetésekor észlelhető ellenállás szűkület mellett szól. Az elzáródást kő vagy daganat okozhatja. Képalkotó eljárások Ultrahanggal a szájüregben és szájgaratban elhelyezkedő cysticus és solid elváltozások elkülöníthetők egymástól, és kiterjedésük is meghatározható.

Ezzel vizsgáljuk a nyálmirigyek formáját, nagyságát, elhatá- roltságát éles vagy elmosódottreflexviszonyait echógazdag, echószegényreflexstruktúráját homogén vagy irreguláris. A nyálköveket kb. Natív oldalirányú koponyaröntgenfelvételeken szájüregi és szájgarati elváltozásokat is megítélhetünk.

A lágyrészek praevertebralis kiszélesedése látható retropharyngealis tályog esetén. A temporomandibularis ízület elváltozásai is általában jól kimutathatók Schüller-féle felvétel. A nyálkövek megfelelő mésztartalom esetén mm-es nagyságtól ábrázolódnak.

Sialographia: a nyálmirigyek járatrendszere a kivezető nyílásba vezetett műanyag katéteren át kontrasztanyaggal feltöltve ábrázolható. A CT daganatok kiterjedésének megítélésére, a csontstruktúrák destrukciójának kimutatására például szájfenéki vagy tonsillacarcinoma mandibulára terjedése szolgál.

MRI alkalmasabb a lágyrészek eltéréseinek, a daganatok kiterjedésének, a környező lágyrészekbe való betörésének megítélésére például nyelvdaganat szájfenékre terjedése. A 99technécium-izotóp- pal a radiofarmakon gömbölyű a gégében általi felvételét az érrendszerből, majd a nyállal való exkrécióját vizsgálhatjuk.

A kontrasztanyag egyúttal a pajzsmirigyet is ábrázolja.

Torok cisztája: okok, tünetek, kezelés

Biopszia A gömbölyű a gégében és a szájgarat daganatra gyanús elváltozásaiból helyi érzéstelenítésben könnyen lehet próba- kimetszést végezni, a nyálmirigyek daganataiból vé- konytű-biopszia végezhető. Az ízérzés funkcionális vizsgálata gustometria Mind a klasszikus szemikvantitatív módszer só, cukor, citromsav, kinin különböző töménységű oldataimind az electrogustometria az oldal-összehasonlításon alapul.

A nyelv trigeminus-beidegzése nagyban nehezíti az értékelést. Fizikális vizsgálattal felismerhető szájüregi és szájgarati kórképek Glossitis Bakteriális és gombás infekciók okozhatják, de leggyakrabban mechanikus, kémiai és termikus irritá- cióra vezethető vissza rosszul ülő protézis, forró ételek, italok, dohányzás.

Bizonyos ételek dió, mogyorófűszerek, fogkrémek is okozhatnak glossitist. Néha vitaminhiány van a háttérben.

Anaemia perniciosa tünete a Hunter-glossitis: kezdetben a nyelv széle és hegye fájdalmas, vérbő, majd a papillák atrophiája következtében az egész nyelv simává, lakkszerűen fénylővé válik. Vashiányos anaemiában a Plummer-Vin- son-szindróma részjelensége. Stomatogingivitis ulcerosa A szájnyálkahártya és a gingiva fekélyképződéssel járó gyulladását streptococcusok, spirillumok, fusifor- mis baktériumok, gombák hozhatják létre, általában akkor, ha a szervezet védekezőképessége valamilyen oknál fogva gyengül, többnyire rossz szájhigiéne és ápolatlan, gömbölyű a gégében fogazat mellett.

A beteg általános állapota rossz, láza van. Fájdalomra, ebből adódóan táplálkozási nehézségre, nyálfolyásra panaszkodik.

A foghús és a szájnyálkahártya duzzadt, vérbő, rajta fekélyeket látunk. A vérképben mérsékelt leukocyto- sist találunk, a vérsejtsüllyedés fokozott. A kórokozók kimutatására a fekélyalapra való rátörléssel nyert anyagból leoltást végzünk. A fekélyképződés miatt felmerülhet rosszindulatú daganat gyanúja, mely miatt biopszia válhat szükségessé. Stomatitis aphthosa A szájnyálkahártya herpes simplex vírus okozta gyulladása. A beteg a szájában, az érintett területen erős, égő fájdalmat érez, nyelési fájdalomra, nyálfolyásra panaszkodik.

Közérzete rossz, lázas is lehet. Megtekintéskor néhány milliméteres hólyagcsákat látunk, melyek vérbő környezetű, lepedékes alapú fekélyekbe mennek át. Hasonló lehet a képe a herpes zoster okozta nyálkahártya-elváltozásoknak és a habituális aphthának is.

gömbölyű a gégében férgekre például

Pharyngitisek, tonsillitisek és szövődményeik Tonsillopharyngitis acuta A garatnyálkahártya heveny gyulladását legtöbbször vírusok hozzák létre, melyhez bakteriális szuperinfekció társulhat. Gömbölyű a gégében vezető tünet többnyire a nyelési fájdalom, száraz, kaparó, égő érzés a garatban. Rossz közérzet, hőemelkedés, láz kísérheti. A garatnyálkahártya hyperaemiás, duzzadt, a hátsó garatfalon a nyálkahártya felszínéből kiemelkedő duzzadt, vérbő nyirokplakkok, valamint nyákos vagy nyákos-gennyes váladék látható.

Lehet, hogy érdekel